Výsledky vyhľadávania
Názov Nedeliatko Aut.údaje Ingmar Bergman; [z švedskeho originálu preložil Milan Žitný] Autor Bergman Ingmar Ďalší autori Žitný Milan 1948- (Prekladateľ) Poznámky Bergman je jeden zo vzácnych autorov. ktorý si dávno predtým, než sa pustí do písania, uvažuje, hľadá...Nedeliatko je prózou o hľadaní seba samého. Je návratom do detstva očami zrelého, dospelého človeka. Je pokusom pochopiť to, čo je v detstve nepochopiteľné: večný rozpor rodičov a detí, neschopnosť rozumieť generáciám mimo nás... Vydanie 1 vyd. Nakl.údaje Bratislava : H&H, 1993 Rozsah 134s., 22 cm Počet ex. 1, z toho voľných 1 Názov Fanny a Alexandr Aut.údaje Ingmar Bergman; [zo švédskeho originálu preložil Zbyněk Černík], [doslov napísala Michaela Storchová] Autor Bergman Ingmar Ďalší autori Černík Zbyněk (Prekladateľ) Storchová Michaela (075) Vydanie 1. vyd. Nakl.údaje Praha : Mladá fronta, 1988 Rozsah 166 s., 21 cm Edícia Máj : 514. zv. Počet ex. 2, z toho voľných 2 Názov Šepoty a výkriky Podnázov filmové poviedky Aut.údaje Ingmar Bergman; [výber zostavila a zo švédskeho originálu preložila Teodora Handzová-Chmelová; doslov napísal Milan Žitný; ilustroval Pavol Blažo] Autor Bergman Ingmar Ďalší autori Chmelová-Handzová Teodora (Prekladateľ) Blažo Pavol (Ilustrátor) Vydanie 1. vyd. Nakl.údaje Bratislava : Slovenský spisovateľ, 1987 Rozsah 328 s., 21 cm Edícia Tvorba národov Počet ex. 2, z toho voľných 2 Názov Színről színre Podnázov forgatókönyvek Aut.údaje Ingmar Bergman; [z originálu preložili István Bart, János Csatlós, Miklós Györffy a iní] Autor Bergman Ingmar Ďalší autori Bart István (Prekladateľ) Csatlós János (Prekladateľ) Györffy Miklós (Prekladateľ) Poznámky A filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Nakl.údaje Budapest : Európa Könyvkiadó, 1979 Rozsah 801 s. : fotografie, 19 cm Počet ex. 1, z toho voľných 1 Názov Ingmar Bergman Aut.údaje Miklós Györffy Autor Györffy Miklós Poznámky „Feneketlen szakadék választ el a magyarázóimtól. A motívumoknak ezt a keresését és az elemzésnek ezt a módját az irodalomtól örököltük, az irodalmi kritikától, ahol az őrületig hajszolták. Belehelyezik a művet valamilyen kontextusba, mindenféle szenzációs, csodálatos következtetéseket vonnak le belőle, s végül a rejtvényt sikerült olyan pompásan megfejteniök, hogy a szerzőnek nem is lehet semmi hozzáfűzni valója…” Bergman sokat nyilatkozik. Nyilatkozataiban előszeretettel hangoztat hasonló kijelentéseket. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elzárkózik művei értelmezése elől, mint a legtöbben, hanem sokszor cáfolja, belemagyarázásának minősíti a kritikusok állításait. Lehet póz is ez az antiintellektuális magatartás, egy ízig-vérig intellektuális művész érthető önvédelmi póza, nemcsak a kritikusokkal, hanem önmagával szemben is… Nakl.údaje Budapest : Gondolat, 1976 Rozsah 299 s. : fotografie, 18 cm Edícia Szemtől szemben Počet ex. 1, z toho voľných 1